Szép kis kihagyással újra jelentkezem. Remélem, eltűnik az a kétely, és bizonytalanság, ami megállít a folytatásban.
Hála az égnek sokkalta emelkedettebbnek érzem magam, ahhoz képest, amilyen dalt, és témát hoztam ide.
Egy dal, amiről mindenki érzi, vagy tudja, esetleg sejti, hogy szomorú. Sokkal mélyebben érezzük ezt, mintsem dallama, zenei harmóniái ezt indokolnák.
Arra azonban talán sosem lehetünk felkészülve, mikor váratlanul fülünkbe toppan saját anyanyelvünkön.
Magam részéről mindig így érzek. Eszembe is szokott jutni, amikor az eredeti nyelv területen először elhangzik egy ennyire mély érzelmekkel, s nem éppen szépséges erőkkel megtöltött dal,
mi félék lehetnek az első gondolatok, benyomások?
Hallgassuk meg előbb a magyarszöveget, ami pár éve olyan váratlanul bukkant elém, és annyira megrendített, meg is hökkentett kissé, bár nem tudom, ez lenne-e a jó szó erre.
Rúzsa Magdi, - Beteg a világ -
https://www.youtube.com/watch?v=xHkVJLrXpSI
Ha hallgatom, gykorta jut eszembe első gondolatként, vajon micsoda lelki erő kellett ennek megszólaltatásához?
A szavak ugyanis, kimondva is tízszeres erővel indulnak útnak, hát énekelve?
Energiája kifejezhetetlen számokra növekszik. Mondjuk, hogy százra, de
ez legfeljebb költői kifejezésnek jó.
Szokás szerint bejegyzésem végén hozom az eredetit,
noha abban bizonytalan vagyok,
valóban ő az eredeti előadója? Mindenesetre mivel én tőle ismertem először, hát annak tekintem. Legfeljebb kiderül, tévedek-e?
Mad World - Gary Jules
https://www.youtube.com/watch?v=4N3N1MlvVc4